A sztirol (CAS 100-42-5) a vegyipar egyik legfontosabb monomerje, mégis többféle néven ismerik a forrástól és a dokumentum nyelvétől függően. Ezeknek a szinonimáknak a felismerése elengedhetetlen a biztonsági adatlapok, az elemzési tanúsítványok és a kereskedelmi szerződések olvasásakor. Ez a cikk felsorolja a sztirol elfogadott alternatív neveit, összefoglalja fizikai és kémiai tulajdonságait, egy tipikus ipari specifikációs táblázatot ad, és elmagyarázza azokat a kezelési követelményeket, amelyek a monomer stabilitását és biztonságosságát biztosítják.
Mi az a sztirol?
A sztirol, amelynek kémiai képlete C8H8 és molekulatömege 104,15, egy vinilcsoportot tartalmazó benzolgyűrűből álló aromás szénhidrogén. Színtelen vagy enyhén sárga folyadék, jellegzetes édes, aromás illatú. A sztirol a polisztirol, a sztirol-akrilnitrilgyanták, az akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) műanyagok, a sztirol-butadién-kaucsuk (SBR) és a telítetlen poliésztergyanták, valamint a bevonat- és szigetelőgyanták kompozitjainak kulcsfontosságú építőköve.
A sztirol egyéb nevei
A sztirol elsősorban szintetikus vegyi anyag, és a következő neveket felcserélhetően használják a szakirodalomban és a kereskedelemben:
vinilbenzol
Etenilbenzol
Fenil-etilén
Cinamene
Stirol
Sztirol
Fenil-etilén
Ezek közül a vinil-benzol és a fenil-etilén a leggyakrabban előforduló szinonimák, az SM (sztirol monomer) rövidítés pedig elterjedt a polimer- és kereskedelmi iparban. Mint minden vegyi anyag esetében, itt is a 100-42-5 CAS-szám a végleges azonosító.
Fizikai és kémiai tulajdonságok
A sztirol mozgékony, illékony folyadék, amelynek sűrűsége 20 °C-on körülbelül 0,909 g/cm3, olvadáspontja körülbelül -30,6 °C és forráspontja körülbelül 145,3 °C. Lobbanáspontja körülbelül 31 fok, ami azt jelenti, hogy környezeti hőmérsékleten gyúlékony, és gyújtóforrásoktól távol kell kezelni. A sztirol a legtöbb szerves oldószerben, például benzolban, etanolban, acetonban és kloroformban oldódik, de vízben csak kis mértékben oldódik. Kémiailag a vinilcsoport rendkívül reakcióképessé teszi a sztirolt: addíciós, oxidációs, halogénezési és polimerizációs reakciókon megy keresztül, és katalitikus körülmények között etil-benzollá hidrogéneződik.
Tipikus ipari előírások
| Tétel | Specifikáció |
|---|---|
| Termék neve | Sztirol / Sztirol monomer |
| CAS szám | 100-42-5 |
| Molekuláris képlet | C8H8 |
| Tisztaság | 99,5 százalék minimum |
| Etilbenzol tartalom | maximum 0,20 százalék |
| Toluol tartalom | maximum 0,05 százalék |
| Benzoltartalom | maximum 0,02 százalék |
| Aldehidek, mint benzaldehid | maximum 0,01 százalék |
| Polimer tartalom | maximum 10 mg/kg |
| Inhibitor, TBC | 10-15 ppm |
| Sűrűség 20 fokon | Körülbelül 0,909 g/cm3 |
Ezek az értékek a kereskedelmi sztirol monomerekre jellemzőek, és az egyes tételekhez mellékelt elemzési tanúsítvány igazolja őket.
Miért számít a polimerizáció gátlása?
Mivel a sztirol spontán polimerizálódik, különösen hevítéskor, fény hatására vagy peroxidokkal szennyezve, a kereskedelmi forgalomban kapható sztirolt inhibitorral stabilizálják. A leggyakoribb inhibitor a 4-terc-butil-katekol (TBC), körülbelül 10-15 ppm koncentrációban. Az inhibitor idővel elfogy, így a tárolási idő a hőmérséklettől, az oxigén elérhetőségétől és a kezdeti inhibitorszinttől függ. A szavatossági idején túl tárolt vagy túl melegen tartott termék használat előtt ellenőrizni kell a polimer tartalmát, mivel a túlzott polimer blokkolhatja a berendezést és ronthatja a termék minőségét.
Biztonsági, tárolási és szállítási szempontok
A sztirol gyúlékony, illékony és irritálja a szemet, a bőrt és a légutakat, és a hosszan tartó foglalkozási expozíciót a legtöbb joghatóság szabályozza. A tárolótartályokat inert gáztakaró alatt kell tartani, hőmérséklet-szabályozással, és a terméket jól szellőző helyen, megfelelő egyéni védőfelszereléssel kell kezelni. A szállítás során be kell tartani a tűzveszélyes folyadékokra vonatkozó veszélyes{3}}áru-előírásokat, és a tartályokat meg kell vizsgálni szivárgás és megfelelő címkézés szempontjából. Az SDS teljes körű vészhelyzeti reagálási és expozíciós{5}}ellenőrzési információkat tartalmaz.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mi a sztirol leggyakrabban használt egyéb neve?
A vinil-benzol és a fenil-etilén a leggyakoribb szinonimák; a sztirol monomert, rövidítve SM, a polimeriparban is széles körben használják.
Mi a sztirol CAS száma?
A sztirol CAS-száma 100-42-5, és ez a végleges azonosító, függetlenül a használt szinonimától.
A sztirol vízben oldódik?
A sztirol csak kis mértékben oldódik vízben; könnyen oldódik szerves oldószerekben, például benzolban, etanolban, acetonban és kloroformban.
Miért adnak TBC-t a sztirolhoz?
A TBC egy polimerizációs inhibitor, amelyet 10-15 ppm mennyiségben adnak hozzá, hogy megakadályozzák a tárolás és szállítás során bekövetkező idő előtti polimerizációt.
A sztirol ugyanaz, mint a polisztirol?
Nem. A sztirol a folyékony monomer, míg a polisztirol a sztirol polimerizálásával előállított szilárd polimer.
Melyek a sztirol fő felhasználási területei?
A sztirolt polisztirol, ABS és SAN gyanták, sztirol-butadién gumi, telítetlen poliészter gyanták és különféle kopolimerek gyártására használják csomagolási, építőipari és autóipari alkalmazásokhoz.
